| Substantivum
|
singulár
|
plurál
|
| nominativ
|
csengő
|
csengők
|
| akuzativ
|
csengőt
|
csengőket
|
| dativ
|
csengőnek
|
csengőknek
|
| instrumentál
|
csengővel
|
csengőkkel
|
| kauzál-finál
|
csengőért
|
csengőkért
|
| translativ
|
csengővé
|
csengőkké
|
| terminativ
|
csengőig
|
csengőkig
|
| esiv
|
csengőként
|
csengőkként
|
| inesiv
|
csengőben
|
csengőkben
|
| superesiv
|
csengőn
|
csengőkön
|
| adesiv
|
csengőnél
|
csengőknél
|
| illativ
|
csengőbe
|
csengőkbe
|
| sublativ
|
csengőre
|
csengőkre
|
| alativ
|
csengőhöz
|
csengőkhöz
|
| elativ
|
csengőből
|
csengőkből
|
| delativ
|
csengőről
|
csengőkről
|
| ablativ
|
csengőtől
|
csengőktől
|
- zvonek, zvon, zvonec
- zvonící ― příčestí přítomné činné slovesa cseng
