szótag

maďarština

výslovnost

• IPA: [ˈsoːtɒɡ]

dělení

• szó-tag

etymologie

Složenina z szó (slovo), to z protougrofinského *sawɜ, srovnej s tureckým sav, se severomansijským сов a tag (člen, končetina).

podstatné jméno

skloňování

Substantivum	singulár	plurál
nominativ	szótag	szótagok
akuzativ	szótagot	szótagokat
dativ	szótagnak	szótagoknak
instrumentál	szótaggal	szótagokkal
kauzál-finál	szótagért	szótagokért
translativ	szótaggá	szótagokká
terminativ	szótagig	szótagokig
esiv	szótagként	szótagokként
inesiv	szótagban	szótagokban
superesiv	szótagon	szótagokon
adesiv	szótagnál	szótagoknál
illativ	szótagba	szovakba
sublativ	szótagra	szótagokra
alativ	szótaghoz	szótagokhoz
elativ	szótagból	szótagokból
delativ	szótagról	szótagokról
ablativ	szótagtól	szótagoktól

význam

1. slabika