király

maďarština

výslovnost

• IPA: [ˈkiraːj]

dělení

• ki-rály

etymologie

Pravděpodobně přes srbochorvatštinu či slovinštinu z předpokládaného praslovanského *korljь, které vychází ze starohornoněmeckého Karl, evidentně podle Karla Velikého.
Dále viz české Karel a král. Srovnej anglické churl či německé Kerl. Způsobem vzniku srovnej též császár.

podstatné jméno

skloňování

Substantivum	singulár	plurál
nominativ	király	királyok
akuzativ	királyot	királyokat
dativ	királynak	királyoknak
instrumentál	királyal	királyokkal
kauzál-finál	királyért	királyokért
translativ	királyá	királyokká
terminativ	királyig	királyokig
esiv	királyként	királyokként
inesiv	királyban	királyokban
superesiv	királyon	királyokon
adesiv	királynál	királyoknál
illativ	királyba	királyokba
sublativ	királyra	királyokra
alativ	királyhoz	királyokhoz
elativ	királyból	királyokból
delativ	királyról	királyokról
ablativ	királytól	királyoktól

význam

1. král

související

• királynő
• királyság (království)