rabszolga

maďarština

výslovnost

IPA: [ˈrɒpsolɡɒ] rabszolga^{? • info}

etymologie

Ze slovanského jazyka, původně kompozitum ze základů rab — zajatec, zajatý a szolga — sluha. První složka z předpokládaného praslovanského *orbъ, druhá z předpokládaného praslovanského *sluga. Srovnej např. polské sługa či české knižní rab, slovenské robota.

podstatné jméno

skloňování

Substantivum	singulár	plurál
nominativ	rabszolga	rabszolgák
akuzativ	rabszolgát	rabszolgákat
dativ	rabszolgának	rabszolgáknak
instrumentál	rabszolgával	rabszolgákkal
kauzál-finál	rabszolgáért	rabszolgákért
translativ	rabszolgává	rabszolgákká
terminativ	rabszolgaig	rabszolgákig
esiv	rabszolgaként	rabszolgákként
inesiv	rabszolgában	rabszolgákban
superesiv	rabszolgán	rabszolgákon
adesiv	rabszolgánál	rabszolgáknál
illativ	rabszolgába	rabszolgákba
sublativ	rabszolgára	rabszolgákra
alativ	rabszolgához	rabszolgákhoz
elativ	rabszolgából	rabszolgaakból
delativ	rabszolgáról	rabszolgákról
ablativ	rabszolgától	rabszolgáktól

význam

otrok, rab
- A múltat végképp eltörölni rabszolga-had indulj velünk!