távbeszélő

maďarština

výslovnost

• IPA: [ˈtaːvbɛseːløː]

etymologie

Složeno z táv — dálka, vzdálenost a beszélő — hovořící; ten, kdo mluví, vlastně kalk z německého Fernsprecher („dálkomluv“) téhož významu.

podstatné jméno

skloňování

Substantivum	singulár	plurál
nominativ	távbeszélő	távbeszélők
akuzativ	távbeszélőt	távbeszélőket
dativ	távbeszélőnek	távbeszélőknek
instrumentál	távbeszélővel	távbeszélőkkel
kauzál-finál	távbeszélőért	távbeszélőkért
translativ	távbeszélővé	távbeszélőkké
terminativ	távbeszélőig	távbeszélőkig
esiv	távbeszélőként	távbeszélőkként
inesiv	távbeszélőben	távbeszélőkben
superesiv	távbeszélőn	távbeszélőkön
adesiv	távbeszélőnél	távbeszélőknél
illativ	távbeszélőbe	távbeszélőkbe
sublativ	távbeszélőre	távbeszélőkre
alativ	távbeszélőhöz	távbeszélőkhöz
elativ	távbeszélőből	távbeszélőkből
delativ	távbeszélőről	távbeszélőkről
ablativ	távbeszélőtől	távbeszélőktől

význam

1. telefon

synonyma

1. telefon